Gyermekpszichológiáról érthetően

Deliága Éva gyermekpszichológus blogja

Amikor a pedagógus megaláz

2016. május 10. - Deliága Éva pszichológus

 

Eszter néni nyugdíjhoz közeli, elismert pedagógus. 35 éve van a pályán, az idei tanévben kis elsősöket kapott, az utolsó osztályát, akinek negyedikig ő lesz az osztályfőnöke. Írisz szülei azért választották az iskolát, ahol Eszter néni tanít, mert itt emelt óraszámban tanulhat idegen nyelvet a lányuk. Örültek neki, mikor megtudták, hogy egy ilyen tapasztalt tanító nénihez került gyermekük. Írisz éppen két hónapja és két napja volt már okos iskolás nagylány, mikor este sírva mesélte az otthon: „Anya lehet, hogy csináltam egy nagyon nagy butaságot. Mikor órán feladatokat csináltunk, akkor én nem adtam be Eszter néninek az enyémet, mert olyan csúnya lett.” Az anyukája megnyugtatta Íriszt, megbeszélték, hogy ilyet nem szabad csinálni és Írisznek megígérte az anyukája, hogy másnak reggel beszél Eszter nénivel. Segít majd elmagyarázni, hogy mi történt, nehogy baj legyen belőle. Másnap Írisz anyukája beszélt Eszter nénivel, elmondta, mi történt és megnyugodva ment be a munkahelyére. Mikor azonban az előző napi beadott feladatok ellenőrzésére került a sor, Eszter néni meglepődést színlelve vette észre, hogy Íriszé hiányzik a többi beadott munka közül. Íriszt felállította, és az osztály előtt kérdőre vonta, hogy mi történt. Írisz halk hangon el is kezdte mondani, hogy ő nem adta be a lapot, az övé azért nincs ott, de az anyukája… Ezen a ponton Eszter néni félbeszakította, hallani sem akart semmit semmiféle anyukáról és jól leteremtette Íriszt, az egész osztály előtt alapos leszidást, fejmosást kapott. Írisz aznap is sírva ment haza és azt mondta: „Anya, te hazudtál nekem! Megígérted nekem, hogy beszélsz Eszter nénivel! De Eszter néni semmiről sem tudott és leszidott az egész osztály előtt!” Írisz anyukájának órákba telt elmagyarázni, hogy mi történhetett (ő sem nagyon értette, hogy erre miért volt szükség) és megnyugtatni lányát. Aznap este Írisz és anyukája nem aludtak jól. Csak Eszter néni aludt jól, hiszen ő jól végezte a dolgát, valami fontosra tanította meg egy kisdiákját aznap.

Eszter néni egyetlen példány? Vagy tele van ez az ország ‘Eszter nénikkel’? Távol álljon tőlem az általánosítás. Az a gondolat kezd bennem megfogalmazódni, hogy az iskolarendszer ismert hibái mellett is lehetne emberségesebben, gyermekközpontúbban viselkedniük pedagógusoknak. Sajnos nem először hallok pedagógusról, oktatóról, edzőről, erdei tábor vezetőről, aki a megalázást, mint pedagógiai módszert használja. Általában ezeknek a gyerekekkel foglalkozó ’szakembereknek’ ott van a tarsolyában még az ordítozás, példastatuálás, nyilvános megszégyenítés is. Továbbá a félelemmel nevelés, a gyermek szárnyainak nyirbálása, és a gyermek állandó negatív jelzővel való illetése.

A cél szentesíti az eszközt?

Ezeknek a pedagógusoknak az eredményei kiválóak. A gyerekek félelemből fegyelmezettek, tanulnak a dolgozatra és jó jegyeket kapnak. Ja, és szoronganak, fáj a hasuk reggel, mikor iskolába kell menni, nem szeretik a tanítójukat és utálnak tanulni.

Pedagógusi oldalról probléma a rugalmasság, az alkalmazkodás, a változásra való képesség elutasítása, vagy hiánya. „35 éve így tanítok, én már nem fogok változni.”, mondaná Eszter néni (a példa beli, valós tanító néni, akinek nem Eszter néni a valódi neve, ezt felelte az anyuka újbóli megkeresésére). Az, hogy egy pedagógus megalázza és megszégyeníti a gyermekeket nem feltétlenül látszik a nyílt napon. Így bármelyik szülő kerülhet olyan helyzetben, hogy lassacskán, apránként derül csak ki, hogy milyen rossz élményeket szerez gyermeke az iskolában.

Mit tesz a megalázás, mint pedagógiai módszer a gyermeki lélekkel?

Ezek az élmények maradandóak, káros irányba viszik a befolyásolható, sérülékeny gyermek személyiségfejlődését. Az iskolában töltött idő alatt a gyermek ki van szolgáltatva a pedagógus viselkedésének, véleményének. Ha az a pedagógus őt lustának, rossznak látja egy idő után elhiszi magáról, hogy ő olyan, és már erőfeszítést sem fog tenni, hogy kitörjön ebből a skatulyából. A szégyen pírja sokáig kíséri majd. Rossz irányba befolyásolhatja önértékelését és az osztálybeli társas kapcsolatait is. Egy kíváncsi, élénk gyerek motiválatlanná vagy éppen ellenállóvá, dacossá válhat. Valaki küzd az őt ért vélt vagy valós igazságtalanság ellen, valaki visszavonulót fúj és az egész iskolát, úgy ahogy van megutálja.

Mit tegyen a szülő?

Független, családokkal dolgozó külsős szakemberként bátran kimondhatom. Baj van az iskolarendszerrel. És baj van a benne dolgozó pedagógusokkal is. Egy olyan tanító néninek sem szabadna gyerekekkel foglalkozni, mint Eszter néni. Ha nem tud változni, változtatni módszerein ne tanítson 2016-ban gyerekeket. Pszichológusként tisztában vagyok azzal, hogy a változást akarni kell és még akkor is hosszú, rögös út vezet a valódi személyiségfejlődéshez. Így hát ott van bennem a kétely, hogy ebben a helyzetben bízhat-e a szülő abban, hogy a visszajelzés hatására mégiscsak a pedagógus fog változtatni a módszerein.

Menekítsék ki a gyereket az osztályból? Érdemes lehet másik iskolát keresni Írisz és a hozzá hasonló helyzetű diákok számára? Mi a garancia, hogy ott nem lesz egy másik Eszter néni?

Minden helyzetnek egyedi lehet a megoldása, ahol ilyen helyzetbe futnak bele a szülők. Hiszek a szülő-pedagógus kommunikációban, a problémák megbeszélésének az erejében. Van olyan szülő, aki a szülőtársakkal kezd szerveződni. Lehet kérni fogadó órát. Be lehet menni az igazgatóhoz.

Egyben egészen biztos vagyok: a szülőnek a gyermeke mellett kell állnia. Ön szívesen járna be ilyen hangulatú munkahelyre dolgozni? Gondoljon bele, mennyire tarthatatlan az, ha gyermeke ilyen légkörű iskolában, ilyen személyiségű tanítókkal van összezárva napi 7-8 órában. Minden követ meg kell mozgatni, minden, a szülő rendelkezésére álló eszközt be kell vetni, hogy a gyereket senki se alázhassa és szégyeníthesse meg a pedagógia nevében.

mean_teacher.jpeg

A bejegyzés trackback címe:

http://deliagaevagyermekpszichologus.blog.hu/api/trackback/id/tr438702480

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Terézágyú 2016.05.11. 13:36:17

"Vagy tele van ez az ország ‘Eszter nénikkel’? Távol álljon tőlem az általánosítás."
"Menekítsék ki a gyereket az osztályból? Érdemes lehet másik iskolát keresni Írisz és a hozzá hasonló helyzetű diákok számára? Mi a garancia, hogy ott nem lesz egy másik Eszter néni?"

Neeeeeeem, te nem általánosítasz.

moRtiZ 2016.05.11. 22:59:13

Én nem értek egyet Eszter néni fenyítésével a konkrét esetben. De ez a nagy "jaj a gyerek személyisége torzul" dolgot abszolút nem tudom hova tenni. Mint gyerekpszichológust kérdezem: Ha a tanárnak / szülőnek nincs fenyítési "joga" a saját gyereke / diákja felé, hogy is fogják megtanulni a helyes értékrendet, illetve a helyes viselkedési normákat (igen, persze szép szóbol ugye :) ? Mi is a büntetés ha ezt nem tartja be? Már csak azért kérdem, mert a média /haverok nevelnek, ahonnan nem igazán a pozitív példák jönnek át. Én nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején voltam diák, nálunk minden napos volt hogy a tanár lecseszett, vagy fenyített minket ha rosszak voltunk. Eszembe se jutott hogy otthon árulkodjak vagy sírjak, mert onnan kaptam volna a másik taslit. Furamód épkézláb felnőtt ember lett belőlem, nem érzem a negatív hatását annak (sőt pár évvel később igazán meg is értettem a pozitív hatását) hogy kaptam egy-egy alkalommal egy átszállót vagy a tanártól vagy a szülőtől.
Most nem az Eszter nénik a gyakrabbak, hanem a diákok akik paraszt módon beszólnak az Eszter néninek.

gyurmicsek 2016.05.11. 22:59:28

Nem tudom mit kell állandóan nyafizni valamin. A megalázásról más fogalmaim vannak.
Akkor az is megalázás, ha valaki egyesre felel az osztály előtt? Üjl le fiam egyes?
Az, hogy valakit leszidnak az osztály előtt semmit nem jelent. Ha elszégyelte magát a kislány, akkor van benne szégyenérzet és lehet, hogy értelmes ember lesz belőle. Ennyi.

Nakhchivan 2016.05.11. 22:59:42

A Klik ugyan tragikus, de elsősorban az volt a pedagógusok baja, hogy nehogy legyen végre egy működőképes felügyeleti és értékelő rendszer, amire 2016-ban már adott az informatikai infrastruktúra. Ilyen sohasem volt, nem derülnek ki az Eszter nénik, minden az osztályban marad.

maczuda 2016.05.11. 23:00:05

az biztos,hogy egy életre tönkre lehet tenni valakit az általános iskolában :( talán a jó hír az,hogy most már több esélyünk van lépni ellene, de 30 ève nagyon más volt a helyzet.

Pan Modry 2016.05.11. 23:00:23

Eppen ez ment akkor is amikor en diak voltam, ram nem nagyon szalltak vmiert a tanarok, de elegge szomoru voltam amikor lattam hogy egyes osztalytarsaimat hogy megalaztak tenyleg aprosagokert.
Illetve volt egy db cigany srac is az evfolyamban, ha vki elvesztett valamit akkor azonnal mindenfele indok nelkul rafogtak hogy tolvaj (persze utolag kideult hogy senki nem lopta el a tolltartot csak a tulaja elvesztette, a tornacsukat nem a cigany srac lopta el, csak eppen a tulaja otthagyta a tornaoltozobe stb...)

En ertem a cikket, ez a fajta oktatas egy fos, az ilyen Eszter neniket vmi atnevelo taborba kellene kuldeni hogy ujra tanithassanak.

zizi77 2016.05.11. 23:00:39

Eszter néninek reggel máshol járt az esze, mikor Anyukával beszélt. Esetleg pont a kölkökre figyelt közben. Írisz lehet, hogy egy végtelenül szorgalmas kislány, viszont Eszter néni nem hagyhatja következmények nélkül, ha nem adja be valaki a munkáját, mert az felhívás a többiek részére, hogy ezt is lehet. Persze csinálhatott volna úgy is, mintha nem vette volna észre a hiányt, már ha emlékezett volna, hogy Anyuka bement rendezkedni.
Magam részéről ebből nem csinálnék ügyet, és megalázásnak végképp nem nevezném, ha sima leszidással megúszta a kislány. Eszter néni nyilván nem tökéletes, de más sem. Persze érdemes a kislánynak elmagyarázni a játékszabályokat az iskoláról.

anyueztveddmeg.hu · http://www.anyueztveddmeg.hu 2016.05.11. 23:03:37

Majd amikor egy osztály létszáma maximum 10-15 fő lesz, amikor olyan hosszú lesz egy szünet, hogy az alsósok is eljutnak az udvarig, amikor a tanítóknak nem kell befeszülni a rengeteg felesleges papírmunkával, amikor olyanok lesznek a tankönyvek, hogy a szülő képes lesz megérteni benne mindent és még sorolhatnám a mindenki által ismert körülményeket, amelyek miatt nehézkesen megy itt minden az oktatásban, na akkor jön el az idő, hogy Eszter néninek nem azzal kell foglalkoznia, hogy megtörje a kicsiket, különben egy lépést nem haladna előre. Zsigereiben van a kényszer, hogy év végére mivel és hogyan kell végeznie és képtelen kockáztatni egy későn érő vagy érzékenyebb gyerekkel. Amikor elkezdte a pályát, még volt lehetősége jó tanárnak lenni. Aztán olyat változott a világ, hogy valószínűleg csak kapkodja a fejét. Ideges és feszült és ezt azokon tudja kitölteni, akikkel a legtöbb időt tölti...

sas70 2016.05.11. 23:03:46

@Terézágyú: Én sajnos több ilyen "Eszter nénivel" találkoztam, az én időmben ez gyakori pedagógiai módszer volt. Én is álltam a szőnyeg szélén az igazgatói iroda előtt, ami abban az időben még nagy szégyen volt, de pont az ellenkező hatást érte el nálam. Viszont simán el tudom képzelni, hogy egy érzékenyebb lelkű gyereknél, maradandó sérülést okoz egy ilyen vegzatúra.
Felnőttként aki ilyet tesz egy gyerekkel, megvetem és a pályára alkalmatlannak tartom.
Azt kellene végre mindenkinek megérteni, hogy mint szülő, az iskolától egy szolgáltatást veszek igénybe és nem egy "törött cserepet" akarok kapni a végén, hanem egy képzett, továbbtanulásra, vagy már éppen munkára alkalmas gyereket, felnőttet, mert lehet, hogy nem direkt fizetek (sokszor igen) a taníttatásért, de az adómon keresztül, közvetve mindenképpen.

wfh 2016.05.11. 23:03:53

és ha engem a saját anyám is minden nap megalázott?
pont leszarta, ha a tanár is azt csinálja...

Kakaóscsigu 2016.05.11. 23:04:03

Az általánosítások veszélyesek - ez is egy közülük :-)

Komolyabbra fordítva a szót:

Szerintem ha csakis testileg-lelkileg-szellemileg-erkölcsileg ép és egészséges lelkivilágú embereket alkalmaznának pedagógusnak, akkor alig maradna dolgozó ezen a pályán. Vajon az emberek közül hányan is egészségesek? És közülük hányan mennek erre a pályára - majd maradnak is ott? Ugyanakkor tényleg nem kéne megnyomorítani a gyermekeket - az ugyanis előbb-utóbb visszaüt (lehet, hogy csak 20-30 év elteltével, de nem vész el nyomtalanul). Jómagam is tapasztaltam a cikkben taglalt mentalitású "szakemberek" "áldásos" tevénykedését- diákéveim és eddigi pedagógusi munkám során egyaránt. Ugyanakkor még ma is léteznek és dolgoznak gyermekbarát pedagógusok - akiket nem csak a rendszeres jövedelem,, a nyári-tavaszi, stb. szünet és a sokéves rutin motivál.

Nem könnyű...

BaCi Lush 2016.05.11. 23:33:39

@Nakhchivan: és ugyan kik fogják felügyelni és értékelni a tanárokat? Az az ember biztos, hogy nagyobb tudású? Emberségesebb? Biztos, hogy tisztességes? Biztos, hogy jobban ért a szakmához és segíteni akar? 2 órára kell bemenniük, abból fogja megállapítani, hogy ki, milyen szakember?
Mellesleg eddig is volt "felügyelet": lelkiismeretes igazgató+helyettes+munkaközösség vezető évente 2-3x mentek órát látogatni! Én meg örültem neki, mert segítettek, tanácsokat adtak.

BaCi Lush 2016.05.11. 23:34:27

Nemrég próbáltunk a lelkére beszélni egy 9 éves kissrácnak, hogy nem biztos, hogy jó vége lesz annak, ha folyton bántja a társait, trágár módon beszél a gyerekekkel és a felnőttekkel is, és ha így folytatja, akár olyan következménye is lehet, hogy eltanácsolják az iskolából. A válasza: a pszichológusom azt mondta, hogy engem nem lehet kirúgni és ezért ti (tanítók) fogtok börtönbe menni!
Ilyenek a pszichológusok?
vagy csak általánosítok???

Pan Modry 2016.05.12. 12:24:45

@zizi77:

De minek mindezt nyilvanosan tenni? Ha Eszter neni visszajelzest akar adni akkor megtehette volna szemelyesen.

Javaslom kerd meg a fonokodet ha legkozelebb vmit elrontsz akkor nyilvanosan, az egesz veg elott jol basszon le!

Pan Modry 2016.05.12. 12:25:01

@BaCi Lush:
mert rossz pedagogus vagy, ne azert ne csinaljon a gyerek mert fel a buntetestol, hanem azert hogy ne akarjon rosszat tenni masnak.
Ha a rossz cselekedet kovetkezmenye a buntetes, akkor az ilyen gyerek majd azt tanulja meg hogy hogyan ne bukjon le.

Gyerekkorombol emlekszem milyen buntetes orientalt volt a magyar oktatas, nem is csoda hogy ennyi degeneralt felnott van az orszagban.

Littlewood · http://mslittlewood.blogspot.hu/ 2016.05.13. 11:46:21

Eszter néni előre megfontoltan hazudott a gyerekeknek. Minden más érvelés, ami az alkalmatlanságát támasztaná alá, tökéletesen felesleges.

klebsiella · http://zsofiadel.blog.hu 2016.05.13. 11:46:33

@moRtiZ:
A negatív hatását nem érzed, pedig pont az lett, hogy azt gondolod, ez az egy fegyelmezési mód van. Igen, sajnos vannak nagyon pimasz gyerekek és pimasz szülők, ezzel a módszerrel esetleg "be lehet törni" őket, de valódi változás nem lesz. Én 1990-ben kezdtem az iskolát, rendes szüleim vannak, szófogadó, csendes jó kislány voltam. Csak sajnos Marika néni miatt reggelente hánytam az idegességtől, hogy iskolába kell mennem. Butának éreztem magam.
Egyetemet végeztem (nem egy büfé-ruhatár szakon), csak sajnos nagyon szorongó lettem, az önértékelésem csak a 20-as éveim közepén állt helyre.

Meastick_1 2016.05.14. 20:58:48

@moRtiZ: Mondjuk itt egy 6 éves, az iskolát éppen csak elkezdő gyermek a célpont. Azt gondolom azért nem mindegy. Én mai fejjel tudom, hogy ez a lehető legrosszabb, ami történt vele. Én úgy kerültem suliba, hogy írtam, olvastam, számoltam, és beszéltem oroszul. Nekem nem Eszter nénim volt, hanem egy szipirtyó Matild nénim. Mindig-mindennel végeztem percek alatt és unatkoztam. Olvastam a Hahotát és a Pajtást . Minden alkalommal egyessel büntetett, pedig készen voltam, helyesen csináltam meg a dolgokat. Nem hangoskodtam, nem zavartam másokat. Ő extra feladatot lusta volt adni. Fél évkor majdnem, hogy meg nem buktatott. Akkor kezdtek el a szüleim futkosni, hogy mi a péklapát van. Hisz a gyerek ,még másodikban is helyt állna, maga meg itt vegzálja. Az volt a válasz, mint Eszter néni esetében. Átkerültem másik osztályba másodikban, de akkor már késő volt. Nem tanultam, mert nem érdekelt a dolog többet. Hisz hiába tudtam mindent, büntetést kaptam. Szóval annyira nem volt ez jól akkor se. Talán az más volt, amikor a középsuliban a matek tanár 5 kilós kulcscsomóját vágta keresztül az osztályon, mert azt poénra vettük, pedig nagyobb sérülést is okozott. Abból valami perverz extrém sport lett, hogy le tudjuk húzni a fejünket. De ez nem egy 6 éves kisgyereknek móka!

Lhampion 2016.05.14. 21:02:07

Szerintem némelyik pszichológus több kárt okoz, mint amennyi hasznot. De hát nekik is meg kell élni valamiből, új dolgokat kell írniuk, értem én. Nagy baj van a mai gyermekneveléssel és ezt mindenki tudja, egyre több az autista vagy csak úgy simán súlyosan magatartászavaros gyerek, hamarosan ez lesz az általános. De gondolkodjunk már,ezekből a gyerekekből hamarosan felnőtt lesz, akikkel együtt kell élni, találkozni kell közlekedés, vásárlás, ügyintézés közben. A mai gyerekek 90 %-a nem kap nevelést, egyrészt időhiány miatt (rohanó élet), vagy szeretethiány (nem szeretik a szülők, projekt letudva, onnantól kezdve a gyerek csak egy nagyon zavaró "valami", vagy a totális elkényeztetés miatt, amikoris pici korától kezdve felnőttként, partnerként kezelik, ami olyan, mintha rábíznák a családi autó vezetését, amihez se jogosítványa, se képességei nincsenek. Elképzelhető, micsoda katasztrófához vezethet egy ilyen dolog. Ráadásul a gyerekek is rettentően össze vannak zavarodva, nekik szeretetteljes irányításra, határozottságra és igen, ma már szinte szitokszónak hangzik, de fegyelmezettségre is szükségük lenne. Ahhoz, hogy tudják mi a jó, mi a helyes és a helytelen, azaz, hogy el tudjanak igazodni az élet dolgaiban. Mindenkinek ajánlom a következő könyvet, akinek gyereke van vagy gyermekneveléssel foglalkozik: www.libri.hu/konyv/michael_winterhoff.miert-valnak-zsarnokka-a-gyerekeink.html

Smancs 2016.05.15. 16:10:23

@moRtiZ: olvasott is?? ELSŐS kislányról volt szó, második héten történt a dolog.

Komolyan, elsőben mit tudnak a max 8 éves gyerekek amit egy felnőtt olyan egetrengetően nagy pofátlanságnak vehet?? sokan hat és félévesen kezdik a sulit még most is. Felteszi a kérdését, a tanár meg megsértődik, megszégyenít, mert hogy jön ehhez a gyerek. Bele se gondol, a gyerek fejébe, hogy amíg nem ismeri addig nem tudja vele hogy viselkedhet, hogy a gyerekek ennyi idősen még a mintából tanulnak. Ha a tanítónéni kiabál egyik fele félni fog, a másik fele visszakiabál. Ha a tanítónéni kipécéz, demonstrál, stb, akkor ezt egymás közt is levetítik, vagy hazaviszik a kistesónak... Áh, az egész borzasztó. És igenis tele a pálya alkalmatlanokkal. Nulla pszichológiai módszertannal kapnak diplomát a tanítók. Evvan, megvan az eredménye.

Smancs 2016.05.15. 16:10:34

@Lhampion: ha változik a világ, amit biza a felnőttek változtattak meg mindig is, akkor az oktatásnak ALKALMAZKODNIA kell. Ennyi. Ha a gyerekek mozgékonyabbak, akkor ahhoz, ha más technikákkal taníthatóak ahhoz. Mert csak így lehet célt érni.

A világ folyamatosan változik, ezt akár tudomásul veszik a tanárok, akár nem. Nem lehet példálózni a de 30 éve vagyok a pályánnal. Mert minden csapat gyerek másmilyen, más dinamikával a csoportban. Még azonos korosztályban sem lehet ugyanúgy bánni két osztállyal. Amelyik tanár ezt nem tudja, és várja az egyengyereket, az pályalakalmatlan.

Szemtanu 2018.03.21. 13:15:55

Több okból elszomorított, amit olvastam. Sok bennük az igazság és az igaztalanság is. Szép számmal vannak a pedagógiai pályán "Eszter nénik" és általában alkalmatlan pedagógusok, de melyik pályán nem? Sajnos, mindig csak a negatív esetek tűnnek fel, mert csak ez "hírértékű". A türelmes, szeretetteljes, a gyermek személyiségét építő, gyógyító és egy életre pozitív hatást gyakorló tanítók munkája az természetes, mint a jó levegő. Azt észre se kell venni. 50 éves pedagógusi pályám során, olyan munkakörben, ahol sok pedagógus munkájának megfigyelése állt módomban, szereztem tapasztalatokat. A gyermekpszichológusokról is, mert gyógypedagógus-pszichológus vagyok és magam is gyakoroltam ezt a szakmát is. Sőt, a pedagógusképzésben is részt vettem. Én is látom a hibákat a pedagógus képzésben, de a laikus társadalmi feltételezéseket is.a gyermek nevelésével kapcsolatban. De szomorú az, hogy manapság az a divat, hogy csak a negatív dolog érdemel említés. Ami jó, az természetes. Ezért van az a sok elégedetlen, felháborodott és eleve boldogtalan ember.