Gyermekpszichológiáról érthetően

Deliága Éva gyermekpszichológus blogja

Széllel szemben: a PISA-felmérésről

2016. december 07. - Deliága Éva pszichológus

Széllel szemben: a PISA-felmérésről

Érezhetően valami gond van a magyar oktatási rendszerrel. Egyfelől gyermekpszichológusként érezhető a ‘kockásító’ hatás, ha valamelyik kisgyerek nem faragható bele egy szabályos, elképzelt kockába, akkor addig nyesegeti, passzírozza a rendszer, míg nem idomul elég jól vagy végleg kiveti magából az iskola. A differenciált oktatás a nagy osztálylétszám és más tényezők miatt sem tud igazán megvalósulni, így marad a ‘megszoksz vagy megszöksz’ hozzáállás. Az alternatív pedagógiai módszerrel tanító vagy alapítványi iskolák pedig csordultig tele vannak a hagyományos iskolarendszerből kihullottak, azt ellenző, vagy eleve teljesen mást kereső diákokkal.  Mindenkinek nem jut hely alternatív iskolában, így talán itt az ideje, hogy a hagyományos iskola is profitáljon a kooperatív tanulásból, a projekt módszerű oktatásból, vagy szimplán a gyermekközpontú szemléletmódból.
Lehet csinálni továbbra is azt, amit eddig - óriási lexikális tudásanyagot a gyerekekkel bemagoltatni, napi több órányi házi feladatot adni, az életkori sajátosságokat figyelmen kívül hagyva fegyelmezettséget és magas teljesítményt elvárni gyerekektől, megalázni és büntetni motiválásképpen - csak nem érdemes. Ugyanis nem egyedül vagyunk az univerzumban. Egy kis ország vagyunk Európa közepén, és ma, illetve már egy jó ideje: lehet külföldre menni. Lehet itthon, vagy külföldön tanulni, képződni, dolgozni és élni.

A magyarok mindig is büszkék voltak tudósaikra, Nobel díjasaikra.

Most pedig, a legutóbbi PISA felmérés kapcsán azzal kell szembesülnünk, hogy kifejezetten a gyenge kompetenciákkal rendelkezők közé tartoznak a magyar diákok.

Az is kiderül, hogy a tananyagot az iskolák tisztességgel letanítják. Azt a gyerekek szó szerint, megszokott módon: dolgozatban, feleléskor vissza is biflázzák. Ezt külön kutatással mérik, ebben jók vagyunk.

Ám mikor az iskolában elsajátított tudást a való életben kéne használni, az nem megy. Elolvasni és megérteni egy új szöveget. Kiemelni egy olvasmányból a lényeget. Megírni egy önéletrajzot. Jelentkezni egy munkahelyre. Beosztani a pénzt. Önálló véleményformálás több szempont figyelembe vételével. Döntést hozni, alternatívákat mérlegelve. Ilyesmit nem is tanítanak a magyar hagyományos iskolákban.
A  legújabb PISA-felmérés eredményeinek publikálása előtt is megvolt az a benyomásom, hogy  a sok lexikális anyag túlterheli a gyerekeket. Hogy nem a tudásért tanulnak, hanem a jó jegyért. Hogy egy jó dolgozat jegy , azt tükrözi leginkább, hogy a gyerek kitapasztalta, a tanár dolgozat-összeállító stílusát és csak nyomokban jelzi a gyermek valós tudását az adott témában. Felnőttként már látom, és tapasztalom, hogy mindez a sok-sok ismeret elenyészik. Passzívvá válik, majd el is felejtődik szépen. Rápillantok a gimnáziumi kémia labor füzetemre, és az a benyomásom, mintha nem is én írtam volna. Akkor tudtam, azóta sosem volt rá szükségem, teljesen elenyészett a tudás.

A kompetencia, amit a PISA teszt mér már sokkal inkább összefüggésbe hozható a munkaerő piacon és az életben való beválással. Érti-e az instrukciót a gyerek? Ki tudja-e emelni a lényeget egy ismeretlen szövegből? Csak befogadja, vagy mérlegeli és elemzi a hallott/látott információt a diák? Ezek mint olyan képességek, amelyeket bármilyen életszerű helyzetben gyakran kell hasznosítani. Ha iskolai éveiben ebben tud fejlődni egy diák, akkor nagy valószínűség szerint az életben meg tudja majd állni a helyét. Mert értelmes, személyiséggel rendelkező, gondolkodó lény válik belőle.

Ha ennek az országnak fél analfabéta, szorongó, kudarckerülő birkákra van szüksége: jó az irány, sok gyerek így kerül ki a rendszerből.

Ha inkább a változó, rugalmasságot kívánó munkaerő piacon beváló, értelmes, tanulékony, képezhető emberekre van szükség, akkor a továbbiakban nem kéne strucc politikát folytatni. Talán még nem késő változtatni az oktatási rendszeren, hogy az 5, 10, 15 év múlva bekövetkező nemzetközi kompetencia mérésen ne sereghajtóként kullogjunk.

Egy biztos: amíg az átlagos magyar iskola a gyerekek életkori sajátosságait, egyedi jellemzőit, és szocio-kulturális okokból fakadó hátrányait nem képes figyelembe venni, és nem segít az életben való beváláshoz szükséges kompetenciák fejlesztésében, sok új, a fiatal nemzedékből kikerülő Nobel díjasra nem számíthatunk.
pisa.jpg

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://deliagaevagyermekpszichologus.blog.hu/api/trackback/id/tr8712030529

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

koenig64 2016.12.07. 17:00:07

A kilencedikes lányom most olvassa Vergilius-t, mint kötelezőt. Szenved is vele rendesen. Szép dolog a klasszikus műveltség, de sokra nem fog vele menni szerintem.... Bár amikor nekem volt a Csingiz Ajtmatov: A versenyló halála című remek könyv olvasni valóként én se tehettem mást ,mint amit most kérdez a lányom : miért kell ez?? Hja , azóta eltelt 35 év....

2016.12.09. 07:52:45

Az index cimplapjan kinn van egy PISA teszt, megcsinaltam, es mondhatom nagyon erdekes felismeresekre vezet. Eloszor is valoban az a gond, hogy a magyar oktatasi rendszer magoltat es nem gondolkodtat. A poszt azon mondataval viszont vitatkoznek, hogy erti-e a gyerek az inatrukciot. Ugyanis a tesztben pont az volt a lenyeg, hogy nem volt instrukcio. Az iskolaban a gyerekek azt szokjak meg, hogy konkret feladatot kapnak (szorozd ossze ezt es ezt) es instrukciot kapnak (magyarazd meg, miert ez jott ki). A tesztben a feladat nem volt ilyen konkret: ember egy oran keresztul fut, negyven fok van, ennyi a paratartalom, milyen veszely fenyegeti? Hoppa! A mellekelt tabkazatbol es abrakbol kell rajonni, hogy a feladatban szereplo ember hogutat kap vagy kiszarad. A megszokott instrukciok helyett atfogo feladat ertelmezesre es elemzesre van szukseg, a gyerekeket eveken at nem erre treningezik, hogy onalloan ertelmezzek es megoldjak a feladatot.

A masik lenyeges motivum az idobeosztas volt. Ugyanebbol a tesztsorbol a masodik kedvenc feladatom a kovetkezo volt (rendelkezesre allo ido ot perc): nagyon hosszu, reszletgazdag, informativ leiras a haltenyesztesrol, majd egy eleg komplex, tobb elembol allo abra, es a kerdes: mit kell megvaltoztatni, hogy... Ismet az a lenyeg, hogy nem lehet a tanult ismeretre tamaszkodni, es nem eleg csak olvasni tudni, hanem osszetett problema megoldasra van szukseg. Elso lenyeges felismeres, hogy a hosszu szoveg csapda, mert felesleges informaciokkal van tele: aki elkezdi ujra elolvasni, biztosan kifut az idobol. Kettes szamu lenyeges felismeres: az abra nem is bonyolult, csak nem szabad tole megijedni, es nem szabad feladni a megerteset. Harmadik felismeres: az egesz hosszu szovegbol valojaban csak ket sorra van szukseg a feladathoz. Ez a feladat tehat egy nagyon komplex problema-megoldast, kitartast es kritikus gondolkodast vart el a gyerekektol (merje felulbiralni a szoveget es megallapitani, hogy felesleges marhasag, nem szukseges meg egyszer elolvasni). Remek feladat a kompetencia-meresre, es nem csodalom, hogy a hagyomanyos oktatasba jaro gyerekek nem tudtak megbirkozni a teszttel: egy gyengebb tanulo valoszinuleg a szoveg felenel mar kattintott, hogy hosszu es unalmas, ha el is ert a vegeig, akkor az abra ijesztette el, egy jotanulo pedig valoszinuleg az idovel viaskodott, mert kritikai gondolkodas helyett nagy valoszinuseggel megprobalta ujra es ujra elolvasni a szoveget.

Ebben a tesztben tenyleg benne van, ami a XXI. szazadi elethez kellene: kritikai gondolkodas, szamok s adatok ertelmezese, informacio-halmazbol a lenyeg meglatasa es a felesleges elvetese, idomenedzseles stb. Es nem csodalom, hogy a mai magyar iskolarendszerben tanulo diakok nem tudtak vele megbirkozni.... Nagyon komoly szemleletvaltasra lenne szukseg, hogy harom ev mulva ismet ne egy elkeserito eredmeny szulessen

Látens Inszinuáció 2016.12.09. 07:53:19

A Nobel-díjhoz nem sok köze van az iskolai oktatásnak, ezt azért tudni illik.
Ugyanis az intelligencia NEM az oktatás során keletkezik, hanem velünk születik, azaz genetikai eredetű.
Írom ezt a saját példámon bemutatva.

Az első IQ-tesztet akkor végezték el nálam, amikor mint "hiperaktív viselkedés és magatartási zavarok" címszó alatt rám sütötték a nevelők, hogy pszichopata vagyok, pedig csak nagyon untam az órákon magam, mert példának okáért önszorgalomból már 5 évesen folyékonyan olvastam és számoltam, és 9 évesen már azt hangoztattam, hogy régész akarok lenni. Ez valamikor 11 éves korom környékén lehetett, és a Rózsadombi gyermekpszichiátrián végezték.
Akkor 154 volt az eredmény.

Később, szintén a fenti diagnózis okán, a Lipótmezői gyermekosztályon ismételték meg a tesztet. Akkor 155 volt.
Tudom, furcsán hangzik, hogy különböző pszichiátriákon járó gyerek hogyan lehet "kiváló képességű", de a pszichológusok ezt a tényt sajnos jól ismerik.

Nem vádolva senkit, de jelentem, hogy a 19 évnyi állami gondozottság alatt EGYETLEN nevelőnek vagy tanárnak nem jutott eszébe, hogy külön foglalkozzon velem, ezért valahol elsikkadt a lehetőség, hogy a képességeim a társadalom javára fordítsam.
Ugyanis a meg nem értés, az irigység, a rengeteg bántás és megalázás a társaim részéről, az intézetek közötti állandó áthelyezések - a 19 év alatt 11 nevelőotthonban voltam! -, mind mind odavezettek, hogy a gyökértelenség, a szeretethiány szembefordított a társadalommal, és bűnözői útra léptem.
17 alkalommal voltam büntetve, bár tisztában voltam azzal, hogy hülyeséget csinálok, tudtam, hogy azzal nem megyek semmire, ha szembehelyezkedem a normákkal, ám egészen 1994. évig nem volt senki, aki felismerte volna bennem a lehetőséget.
Azóta megváltozott a hozzáállásom a dolgokhoz, de sajnos már - szinte - mindenről lemaradtam.
Nincsenek kapcsolataim, nincs családom - bár együtt élek egy Nővel, de itt sem jön át a "családérzés." -, egyszóval nincs lehetőségem és nincs motivációm a képességeim fejlesztésére.
Van 8 általános iskolai végzettségem.
Van egy dolgozói gimnáziumi végzettségem.
És van egy munkavédelmi technikusi végzettségem.
54. éves vagyok.
(Egyébként nemrég magánszorgalomból ismét csináltattam IQ-tesztet, és még mindig 151 pont.)

Nem állítom, hogy Nobel-díjra jelölt lettem volna valaha is, de azt biztosan kimerem jelenteni, hogy ha normális családban növök fel vagy ha legalább időben felismeri valamelyik tanár a lehetőséget, ma nem egy könyvtárban lennék portás.
Ismétlem, nem vádolok senkit! Magam vagyok a hibás.

Ennyi.

ymel 2016.12.09. 07:53:44

@koenig64: ez kuka, agytreningre jo, azert kell valamennyi belole, marmint memoriterek. Irtam ide egy ellenvelemenyt egyebkent. Nem kell annyira ketsegbeesni. Maga a pisa-teszt hatalomatveteli torekves, rengeteg kritika eri a pusztan 3 darab vegszambol, kvazi kavezaccbol ertekelo modszert. Csak azokat a zindexhvg444 etc nem forditja le magyarra.

ymel 2016.12.09. 10:38:58

Az elozo kommentem elszallt.
Aki olvas angolul, ajanlom az alabbi PISA-kritikat. Egesz sor tanar alairta, mivel ezt a pisat nem tartjak jo otletnek. Ez egy hatalomatveteli kiserlet, de a modszer, hogy 3 db vegszambol kovetkeztetni mernek egy orszag oktatasi szinvonalara, az kuruzslas.
Attol meg a bloggernek sok tekintetben lehet igaza, de nem kene a kavezaccbol joslo metodust hasznalo pisat meglovagolnia.

Terézágyú 2016.12.09. 10:39:26

@koenig64:
"Bár amikor nekem volt a Csingiz Ajtmatov: A versenyló halála című remek könyv olvasni valóként én se tehettem mást ,mint amit most kérdez a lányom : miért kell ez?? Hja , azóta eltelt 35 év.... "

Hogy akkor nem tetszett az egy dolog, de most felnőttként is kijelented, hogy fölösleges volt elolvasni, semmi értelme sem volt, akkor ez rólad a felnőttről állít ki szegénységi bizonyítványt.

Terézágyú 2016.12.09. 10:39:50

A magoltatásról, bifláztatásról:
ezt nem most kezdték el. A Horthy-rendszerben is ugyanúgy be kellett magolni az egész anyagot...

Bright side of life 2016.12.09. 10:40:11

@koenig64:
Ezen az alapon minden ismeretet ki lehetne dobni, ami - utólag visszanézve - nem szolgálta a - leginkább anyagi gyarapodásként értelmezett - boldogulást. Lexikális ismeretek elsajátítása nélkül nem fog működni a lényeg kiemelésének, a tudás más területen vagy a napi életben történő hasznosításának képessége sem. A probléma inkább ott van, hogy az oktatás beéri azzal, hogy a tanuló megkapja a lexikális tudásanyagot, viszont arra, hogy azzal mit tud kezdeni a gyerek, már nem marad idő, tér.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2016.12.09. 10:40:39

@Kishableany: "Elso lenyeges felismeres, hogy a hosszu szoveg csapda, mert felesleges informaciokkal van tele: aki elkezdi ujra elolvasni, biztosan kifut az idobol"

Ezek szerint nálad sem értek el komoly sikereket a tanáraid az olvasás oktatásával. Én vagy 4szer átolvastam mert egyszerűen nem hittem el, hogy annyira egyszerű a megoldás mint amilyennek látszik és így is bőven az 5 perc alatt voltam.