Gyermekpszichológiáról érthetően

Deliága Éva gyermekpszichológus blogja

Négy kérdés, melyből megtudhatja, hogy Ön jól szereti e gyermekét

2018. július 26. - Deliága Éva pszichológus

Mit jelent jól szeretni? Teljes szívvel és lélekkel? Feltétel nélkül? Ki tudja erre a választ? Az egyszerűség kedvéért felnőtt kliensek tapasztalatait veszem alapul, hogy körvonalazni tudjuk mikor érezték azt, hogy jól voltak szeretve gyermekkorukban. Sok felnőtt, mikor terápiába jár, fájdalmas hiányokat említ gyermekkorából, melyek törést, érzelmi hiányt okoztak számára. Ezek többnyire olyan dolgok, amit nem szándékosan követtek el ellenük a szüleik, egyszerűen csak a maguk módján tudták őket szeretni, nem úgy, ahogy nekik lett volna szükségük rá. A szeretet megélése és kimutatása ráadásul két külön dolog, ami bonyolítja a kérdést.

Tudja meg most, hogy jól szereti-e gyermekét, és, hogy hogyan tudná jobban megérteni őt, és kimutatni felé a szeretetét.

1. Ön odafigyel gyermeke jelzéseire?

Az ’elég jó’ szülő nem tökéletes, nem a rabszolgája a gyermekének, nem lesi minden pillanatban a gyermeke kívánságát. Alapvetően érzékeny gyermeke jelzéseire és adekvátan reagál azokra. Ha sír a gyermek, nem hagyja sírni, hanem megpróbál ráérezni arra, hogy mi lehet a baja. Ha frusztrált a gyermek, és nem tudja pontosan kifejezni, hogy mi bántja, megpróbál beleérezni a gyermek érzelmi világába és képes megnyugtatni őt. Észreveszi, ha gyermekét valami bántja, biztosítja róla, hogy neki azt is elmondhatja, ha valami rosszat csinált. Szavak nélkül is tud tájékozódni a gyermek érzelmi világában, jelentőséget tulajdonít annak, ha a gyermek testi, szóbeli, vagy viselkedéses jelekkel kommunikálni próbál.

Anikó, 37 éves felnőtt nő. Mikor munkahelyi problémái miatt pszichológushoz kerül, hamar kiderül, hogy hogyan gyökerezik gyermekkorából az a tulajdonsága, hogy nem mer nemet mondani. Inkább minden helyzetben ő alkalmazkodik, mindig igyekszik megfelelni. Túlórákat vállal el, mégis folyamatosan retteg, hogy nem elég jó a főnöke számára. Kiderül, hogy a 70-es, 80-as évek divatja szerint, szülei külön szobában altatták 3 napos kora óta. Anyja alapelve volt, hogy nem veszi fel az éjszaka síró gyermeket, mert az orvos azt tanácsolta neki, hagyja sírni, így fogja a gyermek megtanulni az éjszaka és a nappal közti különbséget, és jót tesz a tüdejének a sírás. Anikó híresen jó baba lett. Pár nap alatt leszokott a sírásról, és, ami azt illeti, az akarata mindennemű érvényesítéséről is. Szerették őt a szülei? Bizonyosan. Ám viselkedésükkel önkéntelenül is azt közvetítették a baba Anikó felé, hogy nem számítanak a jelzései, és azt, hogy akkor szeretik, és figyelnek rá, ha ’jól’ viselkedik.

2. Számít önnek, hogy gyermeke mit akar, gondol?

A gyerekek személyisége bár folyamatosan alakul ki, életük minden szakaszában fontos, hogy önálló kis én-ként tekintsen rájuk. A kisgyerekeknél már csecsemőkorban jelentkeznek az akaratlagos megnyilvánulások, jelezve, hogy személyiség egy része már ekkor jelen van. A babáknak van veleszületett temperamentuma, és az akarati tényező később még inkább meghatározóvá válik. A 3 évesek mindent önállóan akarnak csinálni, a kiskamaszoknak kezd saját elképzelésük lenni, a kamaszoknak komplett véleménye van már. Fontos, hogy ezt szülőként figyelembe vegye. Nem szabad megtörni egy gyerek akaratát, sem mindent eldönteni helyette. A gyerek azt érzi, hogy ő nem számít, ha semmit sem vesznek figyelembe abból, amit ő szeretne, vagy gondol.

Mária úgy érezte, hogy megcsömörlött munkájában. Sikeres közgazdászként, főnökei elismerték szorgalmát, munkatársai szerették. 39 éves korára úgy érezte azonban, hogy kiégett, nem volt motivációja bemenni a céghez és ugyanazt a munkát végezni nap, nap után. Az önismereti munka során rádöbbent arra, hogy ezt a pályát a szülei erős sugallatára, nyomására választotta, és, hogy őt eredetileg az irodalom és a humán vonal érdekelte. Kitűnő tanuló révén könnyűszerrel felvételizett közgazdasági szakra, azonban még magának sem merte megfogalmazni, hogy őt a bölcsész irány vonzotta volna. Azonban az észérvek ez ellen szóltak. Nyilván nem a pályaválasztás kérdéskörénél érezte először, hogy szüleinek nem számít, hogy ő mit akar, vagy gondol. Itt is megragadható a jó szándék a szülők részéről, hiszen csak biztos szakmát akartak a lányuk kezébe adni. Hosszú távon, úgy tűnik, mégis azok járnak jól, akikben alapvetően erősítve volt, hogy, amit ők szeretnének, az is lehet érvényes vagy jó.

3. Érzékenyen, változatosan reagál gyermeke viselkedésére?

Az érzékenység jelen esetben azt takarja, hogy nem sablonválaszokkal elhajtja a gyereket, hanem a megfelelő helyzethez a megfelelő reakciót választja. Ha ideges a gyermek, megnyugtatja, ha sérelem érte, együtt érez vele, vigasztalja, ha elkeseredett, felvidítja, ha túlpörgött, megnyugtatja. A szülői eszközkészlet segíthet abban, hogy hitelesen tudjon választ adni, hogy a gyermek érzelmi szükségletét felismerve tudjon hatékonyan kommunikálni.

Péter, a 42 éves újságíró úgy emlékezett vissza, hogy gyerekkorában az anyja, ha vele bármi gond volt, ezt kiabálta: „Sírba visz engem ez a gyerek. Nem bírok már vele!” Szó nem volt érzékenységről, vigasztalásról, érzelmi odafordulásról. Plusz egy gond. Plusz egy megoldandó probléma. A kis Péter összes aggodalma, félelme, csínytevése vagy elakadása ebbe a kategóriába esett. Talán ezért is gondolta sokáig, hogy neki egyedül kell megküzdenie minden problémájával, és sokáig halogatta a pszichológushoz fordulást. Már szülőként szembesült azzal, hogy ahhoz, hogy ő maga érzékenyen reagáló, ’elég jó’ apa legyen, meg kell tanulnia levetkőzni a régi mintákat. Mivel emlékezett rá, hogy neki milyen rossz volt gyerekként ezt megtapasztalnia, tudatosan tett azért, hogy ő jobb szülőjévé tudjon válni saját gyermekének.

4. Érzelmileg elfogadja, közel érzi magához gyermekét?

Az elfogadás és a szeret kulcsszavak. A hideg, távolságtartó szülői nevelési attitűdöt nehezen élik meg a gyerekek. Amikor körbe vannak bástyázva szabályokkal, amikor csak akkor jár a pozitív figyelem, ha megfelelnek az elvárásoknak. Ha egy gyereket folyamatosan kijavítanak, kritizálnak, azt fogja érezni, hogy ő nem elég jó. Vegye észre a gyermek szeretetre méltó, jó tulajdonságait!

Ágota édesanyja, Imola pedáns rendet tartott a házban. Gyermekeit, köztük Ágotát is leszidta, ha kezét vagy ruháját összepiszkolta. Sokat adott a látszatra, a gyerekek mindig tisztán, rendezetten jelentek meg, hozzájuk bárki, bármikor betoppanhatott volna látogatóba. Ágotára rendszeresen rászólt: „Húzd ki magad!” „Hogy nézel ki, ne ráncold a homlokod, mert úgy maradsz!”

Ágota nem érezte szeretve magát, első dolga volt az első fiúhoz feleségül menni, aki érdeklődést mutatott iránta. 26 éves, 2 gyerekes, nagy nehezen lezárva bántalmazó házasságát, immár elvált nőként aztán atomjaiból kellett összerakni magát, és rájönnie arra, hogy miért nem érezte magát soha elég szeretni valónak.

 Szülőnek lenni nagy felelősség! A példákból kitűnik, hogy a gyerekek egész jövőjére kihat, hogy hogyan szeretik őket. Meghatározza énképüket, párválasztásukat, döntéseiket, munkahelyi előmenetelüket. Másfelől az is igaz, hogy egy-egy rosszul sikerült nap, egy kis türelmetlenség, vagy konfliktus nem rontja el végzetesen a szülő-gyerek kapcsolatot. Ha elgondolkodtatónak érezte a fenti kérdéseket, plusz egy tipp, hogy igazán jól tudja szeretni gyermekét.

+ Kimutatja?

 A feltétel nélküli szeretet megélése mellett az is fontos, hogy ki tudja mutatni szeretetét!

 Így tudja kimutatni szeretetét:

  • Legyen jelen gyermeke életében.
  • A minőségi együtt töltött idő építi a kapcsolatukat.
  • Mutasson érdeklődést a gyermek érdeklődési köre iránt.
  • Tegye rendszeressé az ölelést, puszit.
  • Hagyja, hogy a gyermek mesélhessen magáról, a vele történtekről.
  • Dicsérje sokat.
  • Mondja el neki, hogy mennyire szereti őt!

szeeretni.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://deliagaevagyermekpszichologus.blog.hu/api/trackback/id/tr2114143209

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.