Itt a hétvége, nyúz a gyerek – mit játsszunk?

Hét közben úgy szerepel a vágyak között a hétvége, mint a Kánaán. Végre jön a pihenés, kikapcsolódás, végre együtt lehetünk. Aztán vasárnap reggel 6 óra tájt jön az eszmélés pillanata. Felébredt a gyerek! A szülővel ellentétben frissen, üdén, kipihenten, játékra készen kel. Kipillant a szülő az ablakon: szottyos, borús, hideg idő. Ki lehetne menni, de ahhoz nincs kedve senkinek. Az idő, mintha ólomlábakon járna. Kávéivás, ébredezés, kis mosogatás, reggelizés. Te jó ég, még csak 8.17.

Mit játszunk? A kérdés elodázhatatlan, a gyerek már legalább két órája nyúzza a szülőt, hogy játszanak. Magától mesét akar nézni, szétdobálja a játékait, az elcsent joghurtos fedőt a kanapéra helyezi, kiszórja a kis tálka kekszet. Segítség! Mit lehet kezdeni egy kisgyerekkel télen a lakásban?

A probléma gyökere onnan ered, hogy a szülő fáradt, nincs energiája. Mert ha lenne, akkor ő is ki tudna találni magától pompás játékokat és simán lekötné a gyerek figyelmét. De fáradtan, kialvatlanul ez nem megy. Nézzünk néhány segítő ötletet, mely szebbé varázsolja az együtt töltött időt, ha már be vagyunk zárva a lakásba egy kisgyerekkel.

Tevékenység ötletek otthonra

Kis rendrakás nem árthat. Mindjárt jobban fogja magát érezni Ön is, ha azt érzi, haladt kicsit a dolgaival. A gyerekek imádnak segíteni. A gyerek játékos kosarának teljes kipakolása, majd rendszerezett visszapakolása jó apropó arra, hogy rátaláljanak rég elfeledett kacatokra, melyek így újra az érdeklődés középpontjába kerülhetnek. Kis szerencsével a gyerek annyira belejön a játékba, hogy néhány percet egyedül is elvan az újszerűnek ható, a kosár aljáról előbányászott játékok kipróbálásával.

Kézműves tevékenység a másik kézenfekvő ötlet. A festést általában nagyon élvezik a gyerekek. Bármilyen régi füzet, egyik oldalán használt lap is megteszi. Itt az idő előásni a rég elfeledett, minden háztartásban meglapuló vízfestéket vagy temperát. Ha az ecset nem kerül elő, jó lesz egy levágott szivacsdarab is ecset helyett. A színek kipróbálása önmagában is élvezetes. Lehet zászlót festeni, állatokat, járműveket, embereket. A lényeg a közös alkotás öröme. Megfelelő előkészülettel (ruha, amit nem sajnálunk, lemosható felület) még a közös eltakarítás is a játék része lehet. Az elkészült alkotásokkal aztán érdemes kidíszíteni a lakást, kitenni a hűtőre, így az alkotás öröme, a festés sikere még sokáig kitart.

Talán megvannak tavalyról a tavaszi, húsvéti, éppen aktuális évszakhoz, ünnephez illő díszek. A keresés önmagában is program. Izgalmas elővenni a létrát, felérni a szekrény tetejére, kikutatni a szekrények mélyét. A dekorációk kihelyezése is történhet közösen. A gyerekek szeretnek ragasztani, szeretnek bekapcsolódnia felnőtt tevékenységéve.

Közös főzés. Ha már otthon rekedt a család, úgyis szükség lesz ebédre. Persze lassabban készül minden, ha a konyhában sertepertél a gyerek is, de most van idő. Ez a jó a hétvégében, hogy nem kell sehová időre menni. Apróbb feladatokat, megbízásokat szívesen teljesítenek a kicsit. Élvezik, ha ők önthetnek, keverhetnek, pakolászhatnak.

Könyvolvasgatás. Mennyi könyv van otthon? Valószínűleg sokkal több, mint amit napi szinten kézbe vesznek. A gyerekek könyvespolcán is lapulhatnak potenciális új kedvencek. A mese olvasás nem csak esti tevékenység lehet. Nappal, éberebb állapotban jobban lehet beszélgeti a képekről, kisebb kiegészítéseket fűzve a meséhez, így ugyanaz a könyv hosszabb ideig leköti a gyereket.

Lehet építeni. Biztos van építőkocka, esetleg fa sínek. Hiú ábránd lenne azt gondolni, hogy a gyerek majd magától rátalál, és komplex alkotómunkába kezd. A bölcsis-kiscsoportos ovis korosztály még leginkább a kockák dobálásában leli örömét. Azonban felnőtt segítséggel ő is tud már építeni! A színek, számok, épületfajták neveinek tanulásra is észrevétlenül a része lehet a közös játéknak. A felnőtt ötleteivel kiegészítve, például: építhetnek állatkertet, vasútállomást, várost, új ötleteket kap a gyerkőc is, és később majd ő is beépíti ezeket a játékába.

Bunkerépítés. Ez a legizgalmasabb mind közül! Az otthon található tereptárgyakból: kanapé, párnák, takarók, kisasztal, székek, remek bunker építhető! Minden kisgyerek élvezi a titkos búvóhelyet, melyet benépesíthet plüssökkel, könyvekkel, kedvenc játékaival.

Csikiző-birkózós játék. Remek alternatívája a kinti mozgásosabb tevékenységeknek. A gyerek azért is nehezen köthető le a lakásban, mert szüksége van mozgásra. Ha nem fárad ki testileg, nehezebben kezelhető. A játékos bunyó (lehetőleg apával) kiváló alkalom arra, hogy jól kifárasszák egymást. Utána jobban sikerül majd a délutáni alvás.

Menjenek vendégségbe. Kár is szépíteni, nehéz otthon a négy fal között. Jó ötlet lehet mégis kimozdulni, de persze a rossz idő miatt beltéri programokban érdemes gondolkodni. Vendéget fogadni is jó lehet, a rendrakás, sütés-főzés leköti az egész családot. Társaságban, más felnőttek és gyerekek társaságában a gyerkőc is jobban elvan, nem csak a szülő feladata onnantól kezdve lekötni őt. Néha a spontán vendégségek sikerülnek a legjobban, biztos más kisgyerekes ismerőseiknek is dilemma, hogy mit csináljanak egész nap otthon a négy fal között.

Legvégül: ne felejtkezzünk meg a klasszikus játékötletekről sem! Bújócska, fogócska, párnacsata, sózsákot vegyenek, mind opció lehet.

Büszke lehet magára, ha sikerült együtt játszani, hasznosan kitölteni az időt, és a gyerek nem nézett TV-t! Azt is lehet néha, de abban nincs kihívás.
Az összes felsorolt tevékenységben és játék ötletben közös, hogy a gyermek igényli a szülő társaságát. Nos, igen, ez elkerülhetetlen ennél a korosztálynál. De! Abban a pillanatban, hogy van mit csinálni, ha a gyerek nem csak nyúzza a szülőt, a szülő meg legszívesebben elvonulna egy lakatlan szigetre, akkor elkezd strukturálódni az idő. A közös élmények építik a szülő-gyerek kapcsolatot. A szülő ráeszmélhet arra, hogy milyen cuki, aranyos, okos, mennyire tájékozott a saját gyereke, akivel jó együtt lenni hétvégén is!

"A gyerek napi 3 órát tabletezik, ez normális?"
Szakemberként látom azt, hogy a realitások talaján kell maradnunk. Nem fogom azt tanácsolni, hogy a gyermek csak fa játékkal játszon, lakjanak jurtában és soha ne nézzen TV-t vagy tabletezzen. Látom, hogy mennyire lekötik a gyereket a TV, számítógép, tablet, telefon által kínált lehetőségek. Tulajdonképpen csodálatos találmányról van szó, hiszen ezek az eszközök képesek lekötni hosszú percekre-órákra, még a legizgágább gyereket is, aki amúgy semmire sem tud huzamosabb ideig odafigyelni.
Látom annak is szükségességét és hasznát, hogy a két fáradtan hazaeső szülő, tíz mondatot tudjon váltani egymással, vagy az anyuka elmosogasson, vagy éppen berakjon egy mosást, míg a gyermek mesét néz. A gyermek elégedett, biztonságban van, jól szórakozik, így végső soron a szülő is elégedett lehet. Sőt, még azt is az előnyök közé sorolhatjuk, hogy így a mai gyerekek jelentős része komoly számítástechnikai alapismeretre tesz szert, autodidakta módon kezelik a programokat, szokják meg az érintő képernyőt és tanulnak kicsit angolul, ahogy a youtube csatorna kínálata közül mesét választanak.

A kétségtelen előnyök mellett azonban szót kell ejtenünk a hátrányokról is. Szakemberként én inkább a mennyiségre és minőségre helyezném a hangsúlyt. Nem mindegy ugyanis, hogy mit és milyen időtartamban néz a gyerek. A minőségről csak annyit, hogy fontos, hogy korának megfelelő tartalmakat nézzen, és az éppen népszerű mese lehet, hogy nem az. Így a szülő is jól teszi, ha egy-egy mese mellé leül, együtt megnézi csemetéjével, így a gyermeknek van lehetősége kérdezni, és a szülő is jobban fel tudja mérni, hogy jó szívvel engedi-e a gyermekét azt a mesét nézni. Így nem kell majd később a rémálmokkal, éjszakai felriadásokkal, irracionális: zombiktól, múmiáktól való félelmekkel bajlódnia.
Vegyük akkor a másik tényezőt: a mennyiséget. Ideális esetben én azt tartom jónak, ha a gyermek napi 10-20 percet néz mesét (lehet az TV-n, tableten, számítógépen), és ne minden nap. A számítógépen, TV-n történő mesenézés során ugyanis passzív befogadója valaminek. A gyerekek életeleme a mozgás és a játék, legjobb pedig a szabad levegőn történő kötetlen játék. A tanulás természetes módja számukra, hogy a mozgásuk által nyernek új ingereket, tapasztalják meg saját testüket és helyüket a világban. Tanulnak egyensúlyozni, erőt kifejteni, térben tájékozódni, mind-mind észrevétlenül: játék közben. A hallott mese során (hanganyagként, vagy ha a szülő felolvas) aktív a fantáziájuk, és bár a mozgás olyankor sem kap túl nagy szerepet mégis egy aktív feldolgozó folyamat zajlik, hiszen a gyermek, a saját szintjén rakja össze és képzeli el a hallottakat.
A készen kapott mese nézése azonban passzív cselekedet, mely módosult tudatállapotban történik. Biztos ismerik a ‘bambulós’ érzést, vagy éppen a TV nézés kiváltotta letompultságot, pontosan ez történik a gyerekkel is. A túlzásba vitt kütyüzés, mesenézés azért káros tehát, mert a gyermek nem mozog, de rengeteg információ bombázza az agyát, ami leterhelő és nehezen feldolgozható számára. Sokaknál hisztiben csapódik le. Kevés gyerek reagál jól, ha elvesszük tőle a tabletet. Ezért érdemes keretet szabni a mesenézésnek, így a gyermek sem feszegeti a határokat. Lehet kütyüzni, mesét nézni, csak mértékkel!