„Marci igazi mintagyerek!” – dicséri az óvónéni az 5 éves Marcit. Marcit, akinek otthon az ’idegfűrész’ a beceneve. Hogy is van ez? Az oviban tud viselkedni a gyerek, csak otthon nem? Mit ront el a szülő?

Érdekes, és nagyon gyakori jelenségről van szó. Míg sok gyerek a bölcsiben, oviban, iskolában kiválóan megfelel, remekül alkalmazkodik, és betartja a szabályokat, addig otthon makacs, akaratos, ellenszegülő.

Az alkalmazkodás a kulcsszó a történetben. A gyerekekben alapvetően ott van a megfelelési vágy, elemi érdekük, hogy detektálják a szabályokat és érzelmi igényük, hogy kiszámíthatóság, rutin legyen a napjukban. A gyermek intézmények ezekben a dolgokban pont nagyon erősek. A sziklaszilárd napirend, az egyértelmű szabályok, az életkornak megfelelő elvárások és kihívások, mind azt segítik, hogy a gyermek alkalmazkodni tudjon ehhez a környezethez és jól beilleszkedjen. A beilleszkedést segíti a kötődés is, ahogy a kisgyermek kötődni kezd gondozójához, annál inkább szeretne megfelelni neki. A konform hatás is megjelenik az intézményben, ahogy a gyerekek megfigyelik egymást, és látják, hogy mindenki úgy csinálja: így ők is szeretnének beállni a sorba.

Miben különbözik az otthoni közeg ehhez képest? Otthon a legritkább esetben sikerül kivitelezni egy nagyon-nagyon stabil napirendet, és a konform hatás sincs jelen, hiszen nem jellemző, hogy 10 vagy több, azonos korú gyermeket neveljen egy szülő. A szülők előfordul, hogy nem tudnak következetesen reagálni, a gyerekek meg folyamatosan feszegetik a határokat. A dolog jó oldala, hogy míg a nagyfokú alkalmazkodás fárasztó az oviban, addig otthon lehet igazán felszabadultan és elengedetten viselkedni.

Az ördög/angyal viselkedés tehát összefügg: hiszen az a kisgyerek, aki nagyon szeretne megfelelni az oviban, és nagyon vissza kell magát fognia ahhoz, hogy meg tudjon felelni a szabályoknak, fáradtabb, kimerültebb és nyűgösebb lesz otthon.

Az kisördög effektus elkerüléséhez érdemes néhány dolgot átemelni abból, ami jól működik az ovis közegben. Legyen napirend, legyen a nap a gyermek tempója és életkora szerint kialakítva. Aktívabb igénybevételt kövesse pihenés. Játék és aktivitás töltse ki a napot, ne tv vagy számítógép. Az étkezések legyenek lehetőleg azonos időpontban, csakúgy, mint az ébredés, a csendes pihenő és az esti lefekvés időpontja. Legyen a gyermek sokat az udvaron, vagy játszótéren, legyen sok lehetősége kortársakkal játszani, szabad levegőn mozogni. Ne legyen se túl kevés, se túl sok szabály. Kapjon sok dicséretet, ha ügyesen betartja a szabályokat. Ha így alakítja ki gyermeke közvetlen környezetét, az otthoni lét is angyalibb lehet.

Azt azonban soha ne remélje, hogy úgy fogja elpakolni Marcika a játékait otthon is, mint, ahogy teszi, ha Márti óvónéni kéri. Hiába, az oviban még a tea is finomabb.